Chris McVeigh bevezet minket a LEGO® Icons Természettudományi Múzeum tervezése mögötti kulisszákba!

A LEGO® Icons Természettudományi Múzeum (10326-os készlet) az első olyan múzeum, amely csatlakozott a moduláris épületek gyűjteményéhez – a kockából épült kiállításoktól és a kettős tetőablakon át az epikus Brachiosaurus csontvázig és izgalmas kincsgyűjteményig. Fedjük fel létrejöttének titkait...

Megkerestük a LEGO vezető tervezőjét, Chris McVeigh-t, hogy a múzeum létrehozásának kulisszái mögé lássunk. Beszél az olívazöld színséma kiválasztásáról, és feltárja azokat a tervezési titkokat, amelyek életre keltették ezt a csodálatos alkotást. Ragadd meg a jegyed, ideje belépni a múzeumba...

Mondd csak, miért épp a Természettudományi Múzeum?

A múzeum létrehozásának ötlete egy ideje már tervben volt. Úgy gondoltuk, hogy egy Természettudományi Múzeum lenne a leghatékonyabb a koncepció lehetséges hatóköre, így például a geológia és a paleontológia miatt. Már az elején tudtuk, hogy be akarunk vonni egy dinoszauruszt – egy olyan magas dinoszauruszt, hogy a nyaka egészen a második emeletig nyúlik. Sok dinoszaurusz szélesebb a magasságánál, de a Brachiosaurus – vagy mondjuk úgy, hogy a Brickiosaurus – csontvázával lehetőségünk volt a szélesség csökkentésére és a magasság meghosszabbítására. Ez lehetővé tette számunkra, hogy a múzeum egyik oldalán helyezkedjen el, átnyúlva az emeleten és a következő szintig!

Mesélj még egy picit nekünk a formatervezésről úgy összességében...

Úgy terveztük, hogy egy kis környékbeli múzeum érzetét keltse, ugyanakkor nagy és ikonikus legyen. Azt az érzést akartuk kelteni, hogy tele van történelemmel, és nagyon régóta ott áll, ezért olyan részleteket adtunk hozzá, mint például a jón oszlopok, a háromszög alakú oromfal és az európai ihletésű tetőesztétika. Már az első beszélgetéseink során úgy döntöttünk, hogy 48 bütyök szélességűnek kell lennie – ugyanolyan szélesnek, mint az Assembly Square piactér (10255-ös készlet) – így ez csak a második moduláris készlet, amelynek 48 bütyök széles kocka alaplapja van. A múzeum egyike volt azoknak a díszleteknek, amelyekhez nagyobb alapterületre volt szükség – ahhoz, hogy egy igazán masszív épület benyomását keltse, szükség volt még egy lélegzetvételnyi helyre.

Mi a helyzet a LEGO történelmi utalások beemelésével?

A LEGO történelmi utalások beemelése a Természettudományi Múzeumba tudatos választás volt azért, hogy nosztalgiával és történetmeséléssel lássuk el a rajongókat. Nemcsak a karakterek és történetek nyílt értelmezését teszi lehetővé a különböző építők számára, hanem finom történeti nyomokat is elhelyez azok számára, akik esetleg felismerik a hivatkozásokat. De nem részletezem túlságosan, az elrontaná a mókát... De talán a rajongók, akik ezt olvassák, láthatják, vajon mindet észreveszik-e!

Most pedig térjünk rá a színre – az olívazöldre. Miért épp ezt a színösszeállítást választottad?

Az olívazöld színt a Párizsi étterem (10243-as készlet) óta nem használták túlzottan, és izgalmas volt újra bevezetni, mert élénkíti az épület homlokzatát. Természetesen alaposan átrágtuk, amire meghoztuk a döntést, hogy ez lesz a múzeum elsődleges színe. Három különböző színt teszteltünk, és összehasonlítottuk a Moduláris sorozat korábbi épületeivel, hogy felmérjük, beleillik-e a képbe, biztosítva ezzel az összeillő megjelenést. Az egyöntetű választás az olívazöldre esett, barnás díszítéssel és sötét barna árnyalatokkal!

Voltak új vagy nyomtatott elemek ebben a készletben?

Nem vezettünk be új elemeket – a felhasznált alkatrészeket tekintve gazdaságosan terveztünk, például fehér banánt használtunk a Brachiosaurus csontváz bordájához. Azonban végrehajtottunk néhány színmódosítást a meglévő elemeken, hogy alkalmazkodjunk az olívazöld színsémához, például egy A3-as levélelemet átszíneztem fehérre, hogy a cseresznyevirágfának rétegesebb megjelenést adjak.

Vajon a moduláris épületekre vonatkozó új szabvány alapján döntöttetek arról, hogy WC-t is beépítetek a készletbe?

Ez nem egy új szabványon alapult, hanem egy hallgatólagosan elismert funkció, amelyet a rajongók értékelni kezdtek a moduláris épületeknél. Célunk, hogy moduláris épületeinket minden eszközzel teljesen felszereljük, és fontos volt, hogy a múzeumban legyen WC.

Ez az épület modulárisan szokatlan, tökéletesen szimmetrikus. Mesélj erről még egy icipicit...

Ez egy elég nagy döntés volt a részünkről, de mivel a múzeumok szinte mindig szimmetrikusak, nem tűnt jó ötletnek aszimmetrikussá tenni, csak úgy! Úgy döntöttünk, hogy hatékonyabb, ha egy aszimmetrikus elemet adunk a homlokzati dekorációhoz, ezért az egyik oldalon a fát, a másikon pedig az állványt az ablakmosóval mutattuk be.

Melyik a kedvenc részed a készletből?

A színén kívül imádom, hogy a moduláris készlet része a cseresznyevirágfa. Késői döntés volt, miután zöldre változtattuk a színt – hogy a fa kitűnjön az épülethez képest, ezért cseresznyevirágra cseréltük. Ezután kiegészítettem pár extra történettel azáltal, hogy belevettem néhány lefújódott cseresznyevirágot. Látni lehet egy párat az utcán és egy párat a tetőn is – van valami, ami tetszik az egyszerűségében.

Technikai szempontból nézve tetszik, ahogy meg tudtam oldani néhány építési kihívást. Jó példa erre a tető – nagyon vékony, ami azt jelenti, hogy az építkezés során voltak kihívások. Lényegében gondoskodnom kell arról, hogy két gerinc nyúljon végig, hogy szilárdságot adjak neki!

És végül, kit ábrázolnak a múzeum előtti szobrok?

Ez teljes mértékben a képzeletetekre van bízva! A szobrok egyike volt azoknak a koncepcióknak, amelyek a vázlattól a gyártásig vezettek (bár az olyan részletek, mint a hajszálak és a személyzet kialakítása, megváltoztak). Nem kötődnek semmiféle mitológiához, szóval ki tudja, lehet, hogy ez a két szereplő a moduláris utca alapítója? Minden lehetséges!