Hogyan indult útjára a Technic? Alkalmunk nyílt arra, hogy beszélhessünk Jan Ryaa-val, a Technic 1970-es évekbeli alapító atyáinak egyikével, aki akkor egy másik tervezővel, Erik Bachhal dolgozott együtt. Egyszer csak ők ketten kezdtek úgy tekinteni az építőelemekre, mintha azok nem csak egyszerű építőelemek lennének, és pusztán ötleteikkel és szerszámkészletükkel felszerelkezve munkához láttak, hogy megváltoztassanak néhány dolgot.

Amikor a LEGO Csoport kiadta első ‘Technikai szettjét’ 1977-ben, a készleteket új elemekkel egészítették ki, hogy reprodukálni lehessen az eredeti műszaki funkciókat. A gerendák és lapok, a fogaskerekek, a tengelyek, a csatlakozók és a különleges elemek, kerekek és gumiabroncsok 1977-ben mind a Technic teljesen új elemei és annak a modern építési szemléletnek a folyományai voltak, amelyet Jan Ryaa és Erik Bach vezetett be.


A Technic ötlet lényegét jelentő gépmodellek és mechanikus játékok létrehozásának korai próbálkozásaitól kezdve nem akármilyen utazás során jutottunk el a LEGO Technic mai állapotáig. Elbűvölő történet ez, amelyben hangsúlyt kap az, hogyan növekedett a Technic koncepció az ötletek érlelődése, az új technikák kipróbálása során, és hogyan állították a gyermekek és a felnőttek folyamatosan kihívások elé ezt az új építési módot. 

Az 1970-es évek elején Jan Ryaa volt az egyike azoknak a legelső LEGO tervezőknek, akik eljátszottak azzal a gondolattal, hogy nagy, négyszögletes, sárga, piros és kék LEGO Mobil kockákból fehér kereszttengelyek és fogaskerekek felhasználásával autókat építsenek. Ezeket bemutatótermi modellként építették meg, és nem gondoltak arra, hogy gyártsák vagy forgalmazzák. 

Egyszer csak Jant megszállta az ihlet és elkezdte levágni a kockákat a 4x4-es méretről 4x2-esre. Ez lehetővé tette kisebb modellek elkészítését. Utána találkozott egy másik LEGO tervezővel, Erik Bachhal, aki ezzel ellentétes irányban próbálkozott. Erik nagyobb méretű dolgokat akart építeni, szerette volna, ha modelljei strapabíróbbak és stabilabbak. A stabilitás komoly probléma, ha nagyobb méretekről van szó; nagy ház építése nem probléma, de az autómodellek (például) saját súlyuk alatt könnyen meghajlanak.

Kezdetben Jan és Erik megpróbálták meghosszabbítani az építőelemek csapjait, de ez nem vált be. Utána kipróbálták a bekattanó csapágyakat, és ez jó kiindulópontnak bizonyult. Lassan, de biztosan elkezdtek építeni az új elemekkel, és ezt autókkal kezdték, mert ezek mindig népszerűek. Erik Bachot nagyon érdekelték a mezőgazdasági gépek, ezért kézenfekvő volt, hogy építenek egy traktort is. 

Ilyenformán, a Technic korai időszaka egy felfedezésekkel teli utazás volt. Jan és Erik együtt dolgoztak, egymásnak adva a jobbnál jobb ötleteket. Jan megépített egy kis részt, Erik ezt továbbépítette, és hagyták, hogy a projekteket saját lendületük vigye tovább, amíg csak találékonyságuk minden lehetőségét ki nem használták. Egyszer csak elhatározták, hogy kiválasztják az első Technic modelleket, és mini modellekként megépítik azokat: Az autó és a traktor, majd később egy helikopter lett a sorozat tagja. 

Saját kezdeményezésük lendületétől hajtva, a legnagyobb kihívást szinte minden autó (vagy traktor) építési próbálkozásukban az jelentette, hogyan tehetnék a modelleket strapabíróvá és szilárddá. Mivel abban az időben a piacon lévő Mobil termékekből dolgoztak, bármivel is jelentkeztek, azt azonnal el is fogadták, így folytathatták az új dolgok kitalálását és a játékot. 

Ahogy közeledett a vége felé a hetvenes évek, Jan és Erik útjai szétváltak, mivel más-más feladatokat kaptak. Erik folytatta az építőelemek fejlesztését, Jan pedig modellek építésére koncentrált. A Technic csapatban ennek az új munkamegosztásnak az egyik első eredménye volt a kis go-kart 1978-ban.