#fff218

Aranyásó

„Hűűű! Bánya, bánya, bánya!”

A félnótás, öreg Aranyásó, mindig valamilyen kelekótya módszerrel akar gyorsan meggazdagodni. Ha éppen nem aranyat ás a sivatagban, akkor abban reménykedik, hogy olajra bukkan a csákányával, vagy rejtett, rablott kincset, vagy kiás egy pórul járt idegen űrhajót, amit eladhat egy múzeumnak. Soha egyetlen próbálkozása sem vált be, de azért mindig egy újtervet eszel ki, és indul is vissza a vadonba szerencsét próbálni.

Van, aki inkább városlakó szeret lenni, akinek fedél van a feje felett, de egy Aranyásónak nem ilyen élet való. Csak a csillagos ég legyen fölötte, mellette egy tábortűz és egy babkonzerv a zsákjában, és máris olyan boldog, mint a prérikutya az odújában. Mit kezdene vajon azzal a sok pénzzel, ha kincset találna? Hogy miért? Egyszerű a válasz – venne magának egy új kalapot, talán végre pólót is cserélne, és megvenné magának a legnagyobb babkonzervet, amit csak kapni lehet a Vadnyugaton. Juhé!