21019 Az Eiffel torony

Tények

  • Helyszín: Paris, Franciaország
  • Építész: Vállalkozó: Gustave Eiffel; Mérnökök: Maurice Koechlin és Emile Nouguier; Építész: Stephen Sauvestre
  • Költség: 7 799 401 Francia aranyfrank
  • Anyagok: Kovácsoltvas, kőburkolatú talapzatokkal
  • Magasság: Kezdeti magasság 312 méter. Jelenlegi magasság (az antennákkal együtt): 324 méter
  • Súly: 7300 tonna
  • Év: 1887-1889

Története

1889-ben Párizs egy Világkiállításnak adott otthont a Nagy Francia Forradalom 100 éves évfordulója alkalmából. Három évvel ezt megelőzően, egy hivatalos felhívást tettek közzé, hogy egy alkalmas központi jelképet keressenek a kiállítás számára. Gustave Eiffel tervét, egy 300 méter magas vas tornyot választották ki a beadott 107 különféle projekt közül.

Eiffel vállalatának két főmérnöke, Maurice Koechlin és Emile Nouguier már 1884 óta dolgozott egy vas torony ötletén. Elképzelésük alapja egy olyan nagyméretű, vasszerkezetű torony volt, ami az alapzatra négy, rácsos vázú tartókból kialakított oszloppal támaszkodik, és a csúcs közelében ezek az oszlopok eggyé válnak. A négy oszlopot szabályos közönként fém tartók kötnék össze. 

Annak érdekében, hogy a nagyközönség számára még elfogadhatóbbá tegyék a javasolt projektet, Nouguier és Koechlin megkereste Stephen Sauvestre-t, a vállalat építészeti osztályának vezetőjét, és felkérte, hogy tökéletesítse a torony általános megjelenését. Sauvestre javasolta a lábak felöltöztetését kő talapzattal, és dekoratív ívekkel egészítette ki az oszlopok összeköttetéseit az első szinten. Egy buborék alakú konstrukciót is javasolt a csúcsra, és több különféle díszes dekorációt, de ezeket elutasították, hogy a ma ismert egyszerű megjelenés alakuljon ki.

Bár Gustave Eiffel úgy gondolta, hogy a szerkezet jelképezni fogja „nem csak a modern mérnök művészetét, de azt az ipari és tudományos évszázadot is, amelyben élünk”, a javasolt torony mégis hamarosan kritikák kereszttüzébe került. Az ország számos vezető művésze kampányolt ellene, „haszontalannak és irtózatosnak”, valamint „összecsavarozott acéllemezek gyűlöletes oszlopának” nevezve azt.”

A tiltakozók közül azonban sokan megváltoztatták a véleményüket, miután a torony felépült, ma pedig széles körben a magasépítés művészetének lenyűgöző példájaként emlegetik.

Amikor a főbb munkák elkészültek, 1889 márciusában, Eiffel felkalauzolta a kormányzati tisztviselők egy csoportját és a sajtó képviselőit a világ legmagasabb építményének tetejére. Mivel a liftek még nem voltak működőképesek, gyalog kellett leereszkedni, amely több mint egy óra hosszat tartott. Itt Eiffel kibontott egy nagy francia zászlót, miközben 25 ágyúból felhangzott a díszlövés.

Építész

Gustave Eiffel, aki 1832. december 15-én Dijonban született, kivételes tehetségű mérnök és építész volt. Az Ecole Centrale des Arts et Manufactures-ben szerzett diplomát 1855-ben, ugyanabban az évben, amikor Párizs az első Világkiállításnak adott otthont. Több évet töltött Nyugat-Franciaországban, ahol Bordeaux nagyszerű vasúti hídján végzett munkálatokat felügyelte. 1864-ben önálló „konstruktőrként” saját vállalkozásba kezdett, és fémszerkezetekre specializálódott. Eiffel ezt követően több száz különféle fémszerkezetet épített szerte a világon. Kedvencei különösen a vasúti hidak voltak, de nevéhez fűződik több fémszerkezeti alkotás és ipari létesítmény is. Pályafutását számos szép szerkezet és építmény fémjelzi, ezek közül is kiemelkedik a Port viadukt iker építménye és a Franciaország Cantal régiójában található Garabit völgyhíd.

Hasonlóan kiemelkedők más olyan építmények is, amelyeknél Eiffel szabad kezet kapott, és vállalatának ötletessége megmutatkozott. Ilyenek például a „hordozható” hidak, amelyeket világszerte „készletek”-ként értékesítettek, vagy a New York-i Szabadság-szobor elmés szerkezete. Vállalkozói karrierje 1889-ben, az Eiffel torony megépítésével érte el csúcsát. Két évvel korábban, 1887-ben Eiffel beleegyezett abba, hogy megépíti a Panama-csatorna záróberendezéseit. Ez óriási vállalkozás volt, de a projektet rosszul irányították, ami az évszázad egyik legnagyobb pénzügyi botrányához vezetett.

Miután tisztázta az őt ért vádakat, Eiffel visszavonult, és életének utolsó harminc évét tudományos kutatásnak szentelte. 1923. december 27-én hunyt el, 91 éves korában.

Nézd meg a terméket közelebbről